A tradicionális magyar kártyajátékok manapság már ritkaságszámba mennek.

A magyar kártyajátékok, amelyek az 1830-as évektől terjedtek el, a kártyázásnak egy különleges formáját képviselik. A magyar kártya pontos eredete homályba vész, közel áll a hazai és a szomszédos országok hasonló 32 lapos játékaihoz, mint például Horvátország, Szlovénia, Csehország és Szlovákia, ahol szintén hasonló játékokkal játszanak.

Bizonyos, hogy a „Tell-kártyákat” Magyarországon először 1835-ben festették, mégpedig Pesten (Schneider József kártyafestő művész által). A legelismertebb magyar kártyagyártó a Piatnik cég volt, amelynek műhelyei Pesten, Prágában és Krakkóban is működtek, ezért a magyar kártyát gyakran Piatnik kártyákként emlegetik.

A filkó, a magyar kártyajátékok egyik legegyszerűbb típusa, négyes vagy akár hatos asztaltársaságban is nagyszerű szórakozást nyújt! A „filkó” a pakli négy legfelső lapjának régi neve, és a játék lényege a felső lapok birtoklása körül forog.

A társaság első lépése az adu színének meghatározása (szív, tök, zöld, vagy makk). Ehhez a kártyát meg kell keverni, majd egy halmot emelni, aminek legalsó lapja határozza meg az adut. A pakli első négy lapja az aduhoz kapcsolódik, függetlenül a saját színüktől. Ezzel az aduk száma a kiosztásra váró pakliban 11-re nő.

Ezután újra összerakják a paklit, amit osztó négy fős csapatával, két csoportban osztanak ki, és valaki maximum hét lapra számíthat (az emelés miatt).

Az egymással szemben ülők párokat alkotnak. A játékosok és a párok célja, hogy a körök során a négy-négy 10-esből és ászból (régies nevén „disznó”) minél több lapot összeszedjenek maguknak.

Hagyományosan az osztó mellett ülő játékos hívja ki a kezében levő lapok közül az egyiket. A következő játékos a hívott színnek megfelelően teheti le a saját lapját, ha olyan színű van, vagy dobhat egy lapot a halomba. Az „átnézés” nem kötelező, tehát a hívott színre nem szükséges nagyobb értékű lapot tenni.

Makk-zöld-piros-tök(filkó)

A hívás kimenetelét a lapok erőssége határozza meg: a legerősebb lap a makk ász, amit a zöld folytat, majd a piros és a tök ász, és ezt követően jönnek az adu szín 10-es, király, és ász. A következő hívást az végezheti, aki megnyerte az előző kör kimenetelét.

Felső lapot csak aduhíváskor (lásd fent) lehet tenni, illetve akkor, ha a kezünkben nincs megfelelő színű lap!

A parti végén minden pár számolja, hány 10-est és ászt sikerült megszerezniük. Amennyiben az egyik párnak ez sikerült, akkor a másik csapat egyik játékosa oszt.

Hatszemélyes játék esetén öt lapot osztanak, triók vannak, nem párok, és a legerősebb lap a piros hetes.

A filkót gyakran pénzre játszák úgy, hogy minden ütésbe került felső pénzt ér, azonban a kártyaszámoláskor a különböző színek legfelső lapjainak eltérő értéke lehet (a makk felső a legértékesebb, míg a tök felső a legkevesebbet éri).

Most egy kicsit kalandosabb vizekre evezünk. A nasivasi és a fáraó a 19. század második felének legismertebb, tiltott szerencsejátékai közé tartoztak, amivel számos naiv, a fővárosba érkező „veréb” bukta el a pénzét. A rendőrség folyamatosan razziákkal igyekezett felszámolni azokat a zugkaszinókat, kávéházakat, ahol a hamiskártyázó triók által levezényelt partik folytak. A nasivasihoz 32 lapos magyar kártyát, míg a fáraóhoz 52 lapos kártyát használtak.

A parti előtt a játékosoknak, vagy a játékot adó bankárnak össze kell raknia egy bankot. Mindenki a bankadó ellen játszik, a játékosok számának nincs korlátozása. A bankadó egy pakli magyar kártyát használ, és abból nyolc lapot helyez el az asztalon: minden számból egyet, hetestől az ászig. Itt a szín nem számít.

Az asztal köré gyűlt résztvevők az asztalra kitételre kerülő lapok közül tettek fogadásokat, akár egyszerre többre is, a tétjeiket pedig a kiadott lapokra helyezték. Egy lapra többen is téthetnek, a bankadó felelősséggel tartozik a tétek nyilvántartásáért. A két lap között tett összegek fele-fele arányban érvényesek mindkét lapra.

Cinkelt lapok akcióban

A bankadó aztán egy másik pakli kártyát (malom) kever, majd elemeli, és az emelt lapot (ambó) felmutatja a játékosoknak. Ezután jönnek a „felütések”. A bankár a malom legfelső kártyáját a maga felé bal kéz felől helyezi le (a játékosoknak jobbra). Ez a lap lesz a „nasi”, akire erre a lapra tett, az a tétjének megfelelő összeget nyeri a banktól. A következő húzott lapja a balra kerül, akire erre tett, automatikusan veszít.

Ha mindkét oldalra azonos értékű lap kerül („virágzás”), a tétek fele a banké.

Ezzel a kör még nem ér véget. A bankár kivár, van-e további tét, majd felütik a második pár lapot, amelyből az egyik nyer, a másik veszít. A lapok felütése és a tétek rakása addig zajlik, míg a 32-es pakli ki nem fogy, vagy ameddig a banki keret ki nem merül. Ha valaki négy azonos lapra tett és nyert egymás után, ez volt a „quartett”. A másik (jóval gyakoribb)helyzet a játékosok számára az, hogy a bankadó kettőzött bankkal visszavonul, és új kerettel új partit hirdetett.

Ahogy a neve is sugallja, a harmincegy a huszonnyal rokon játék, ám a legfőbb különbség, hogy magyar kártyával játsszák. A német eredetű 31 az 1820-as évek végén bukkant fel, és éppúgy illegális szerencsejátékoknak számított, mint a francia kártyával játszott változata. Ennek ellenére a 31 még a fiatal generációs játékosok körében is népszerű maradt, gyakran dióban vagy krajcárokban játszva.

A 31-et akár kilencen is játszhatják egyszerre. A megnyerhető kasszát a játékosok állítják össze. Az osztó a keverés után lapot emel, azt felmutatja, és leteszi az asztalra. A játékosok ezután egyesével három-három kártyát kapnak. A maradék lapok alkotják a húzópaklit (kilenc játékosnál ez csupán négy lap).

A játék célja, hogy egy színből 31 pont értékű lapokkal rendelkezzenek. A lapok pontértéke: ász 11, király 10, felső és alsó 10, a hetestől kezdődően a pontérték megegyezik a lapok értékével. A játék balról jobbra halad. Akinek a kezében azonnal megvan a 31, az nyert, és viheti a kasszát. Ha több játékosnak is megvan, akkor egyenlő osztozás történik.

A húzópakliból lehet lapot is cserélni. Ha valakinek nincs 31-e, de nem is cserél, a csere joga még egyszer körbemegy, és ha senkinek sincs 31-e, akkor a passzoló játékoshoz érve mindenki bemutatja a kezét, és aki a legmagasabb pontértékű lapokat tartja kézben, az nyer.

Az online kártyajátékok, amelyeket magyar kártyával játszanak, nem tartoznak a tipikus online kaszinó játékok közé. A megbízható online kaszinók Általában a hagyományos, világszerte ismert címekre összpontosítanak, mint a francia kártyajátékok közül a bakkara, a blackjack és a Texas Hold'Em póker, valamint az újonnan megjelent ázsiai eredetű kártyajátékokra. Szakértőink átfogó útmutatót készítettek a kaszinójátékokról. Ezek a játékok gyors tempóval zajlanak, és elég hozzájuk két ember, akik körönként fogadnak (a játékosnak vagy a banknak). Az egykori magyar kártyajátékok azonban túl keveset ismertek, a magyar piacon pedig túl kicsi ahhoz, hogy az appkészítők figyelmét is felkeltse.

Klasszikus magyar kártyajátékok (zsírószász, fajer, snapszer) közül néhány hazai tematikus oldalon elérhető, például az aduasz.com-on játszhatsz. makaó A legjobb online kaszinók a magyar játékosok számára 2025-ben.