Hazánkban a szerencsejáték a Honfoglalással egyidős, ám a legelső olyan hely, ahol
ténylegesen kulturált formában zajlott a játék, a 19. században Széchenyi István kezdeményezésére
megalapított, budapesti Nemzeti Casino volt. Itt rendkívül aktív társadalmi élet folyt, miközben a
betérők eszmét cseréltek póker, rulett, kockázás közben politikáról, gazdaságról és az egyéb
aktualitásokról. Természetesen azokban az időkben még nem volt szerencsejáték szervezéséről szóló
törvény, és adózni sem kellett a nyeremények után. Az első pesti kaszinót több másik követte, és számos
nagyobb magyar városban is kinyitották a kapuikat a hasonló intézmények. Mivel mindez a 20. század eleje
környékén történt, akkor még szó sem volt offline vagy online szerencsejáték törvényről, és a magyar
országgyűlést sem igazán foglalkoztatta a kérdés, hogy megadóztassa-e a szerencsejátékot.
A klasszikus, hagyományos kaszinók „aranykora” Budapest és más nagyvárosokban a II. világháború végén
kezdődött és a kommunizmus beköszöntével ért véget, mivel az államosítás miatt bezárni kellett ezeket a
helyeket. Érdekes, hogy Magyarország e téren rendkívül sajátos álláspontot képviselt, amíg a lottó és
totó bevezetése meg nem változtatta ezt a helyzetet - ezeken a játékokon sem kellett adózni, mivel a
nyereményeket a kormány már előre levonta. Az évek múlásával, a rendszerváltással a szerencsejáték
törvény végrehajtási rendelete is megjelent, amely alapján a Szerencsejáték Rt. maradt az egyetlen hazai
szolgáltató. Az törvény természete azonban nem esett szó az online szerencsejátékok helyzetéről, ami
érthető volt, hiszen a ’90-es évek elején még Internet sem volt Magyarországon.
Később, a világháló elterjedésével megjelentek a külföldi fogadóirodák és kaszinói üzemeltetők a magyar
online piacon. 2010-ig a kormányok nem foglalkoztak velük. Azonban a 2010-es választások után a
kétharmados többségű kormányzóink úgy döntöttek, hogy eltávolítják országunkból a többi EU államban
bejegyzett szerencsejáték cégeket, miután sikeresen ellehetetlenítették az összes hazai játékkört, így
több ezer ember megélhetése került veszélybe.
Megkezdődött a magyar állami nemzeti bank rendszerének működése, amely keretében mindent megpróbáltak
blokkolni, hogy a külföldi szolgáltatók weboldalai elérhetetlenek legyenek. Ez működött is, egészen
addig, amíg az Unibet és más operátorok az Európai Bíróság előtt nem megfellebbeztek a magyar kormány
ellen, amit megnyertek. Az EU Bírósága kimondta, hogy a magyar szabályozás teljesen jogellenes, mert
ellentétes az EU irányelveivel, amelyek az online szolgáltatások szabad áramlására vonatkoznak. Az
Unibet és társai azonban tovább mentek, és Magyarországon is pert indítottak, melyet szintén megnyertek,
mivel a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság megállapította, hogy a magyar szabályozás nem
összhangban az EU joggal, kirekesztő - vagyis a hazai online szerencsejáték törvény jogellenes.